Egy mondat a zsarnokságról

1.Hol zsarnokság van,ott zsarnokság van, nemcsak a puskacsőben,nemcsak a börtönökben,

2.nemcsak a vallató szobákban,nemcsak az éjszakában kiáltó őr szavában,ott zsarnokság van

3.nemcsak a füst-sötéten lobogó vádbeszédben,beismerésben,rabok fal-morse-jében,

4.nemcsak a bíró hűvös ítéletében:bűnös! ott zsaronokság van,nemcsak a katonásan

5.pattogtatott"vigyázz!"-ban "tűz!"-ben,adobolásban s abban,ahogy a hullát gödörbe húzzák,

6.nemcsak a titkon félignyílt ajtón ijedten besuttogott hirekben,

7.a száj elé hulltan pisszt jelző ujjban,ott zsarnokság van nemcsak a rács-szilárdan

8.fölrakott arcvonásban s e rácsban már szótlan vergődő jajsikolyban,a csöndet

9.növelő néma könnyek zuhatagában,kimeredt szembogárban,

10.ott zsarnokság van nemcsak a talpraálltan harsogott éljenekben hurrákban,énekekben,

11.hol zsarnokság van,ott zsarnokság van nemcsak az ernyedetlen tapsoló tenyerekben,

12.kürtben,az operában,az oly hazugharsányan zengő szoborkövekben,színekben,képteremben,

13.külön minden keretben, már az ecsetben;nemcsak az éjben halkan sikló gépkocsizajban

14.s abban, megállt a kapualjban:

15.hol zsarnokság van,ott van jelenvaló mindenekben,ahogy rég istened sem;

16.ott zsarnokság van az óvodákban,az apai tanácsban,az anya mosolyában,

17.abban,ahogy a gyermek idegennek felelget,

18.nemcsak a szögesdrótban,nemcsak a könyvsorokban szögesdrótoknál jobban butító szólamokban;

19.az ott van a búcsucsókban,ahogy így szól a hitves:mikor jössz haza,kedves;

20.az utcán oly szokottan ismételt hogy-vagy-okban,a hirtelen puhábban szorított kézfogásban,

21.ahogy egyszercsakszerelmed arca megfagy,mert ott van a légyottban,

22.nemcsak a vallatásban,ott van a vallomásban,az édes szó-mámorban,mint légy a borban,

23.mert álmaidban sem vagy magadban, ott van a nászi ágyban,előtte már a vágyban,

24.mert szépnek csak azt véled,mi egyszer már övé lett;vele hevertél,ha azt hitted,szerettél,

25.tányérban és pohárban,az van az orrban,szájban,hidegben és homályban,szabadban és szobában,

26.mintha nyitva az ablak s bedől a dögszag,mintha a házban valahol gázfolyás van,

27.ha magadban beszélgetsz,ő,a zsarnokság kérdez,képzeletedben sem vagy független,

28.fönt a tejút is már más:határsáv,hol fény pásztáz,aknamező;a csillag:kémlelő ablak,

29.a nyüzsgő égi sátor:egyetlen munkatábor;mert zsarnokság szól lázból,harangozásból,

30.a papból,kinek gyónol,a prédikációból,templom,parlament,kínpad:megannyi színpad;

31.hunyod-nyitod a pillád,mind az tekint rád;mint a betegség,veled megy,mint az emlék;

32.vonat kereke,hallod,rab vagy erre kattog:hegyen és tenger mellett be ezt lehelled;

33.cikáz a villám,az van minden váratlan zörejben,fényben,szív-hökkenésben;

34.a nyugalomban,e bilincs-unalomban,a záporsuhogásban,ez égigérő rácsban,

35.a cellafal-fehéren bezáró hóesésben;az néz rád kutyád szemén át,

36.s mert minden célban ott van,ott van a holnapodban,gondolatodban,minden mozdulatodban;

37.mint víz a medret,követed és teremted;kémlelődsz ki e körből? ő néz rád a tükörből,

38.ő les,hiába futnál,fogoly vagy s egyben foglár;dohányod zamatába,ruháid anyagába

39.beivódik,evődik velődik;eszmélnél,de eszme csak övé jut eszedbe,

40.néznél,de csak azt látod,mit ő eléd varázsolt,s már körbe lángol erdőtűz gyufaszálból,

41.mert amikor ledobtad,el nem tiportad;így rád is ő vigyázz már,gyárban,mezőn,a háznál;

42.s nem érzed már,mi élni,hús és kenyér mi,mi szeretni,kivánni,karod kitárni,

43.bilincseit a szolga maga így gyártja s hordja;ha eszel,őt növeszted,gyermeked neki nemzed,

44.hol zsarnokság van,mindenki szem a láncban;belőled bűzlik,árad,magad is zsarnokság vagy;

45.vakondként napsütésben,így járunk vaksötétben,s feszengünk kamarában,akár a Szaharában;

46.mert hol zsarnokság van,minden hiába,a dal is,az ilyen hű,akármilyen mű,

47.mert ott áll eleve sírodnál,ő mondja meg,ki voltál,porod is neki szolgál.

                                              1950