Kísértetek: Vannak? Nincsenek?

Brit tudósok megállapították, hogy a kísértetek nem egyebek, mint érzéki csalódások. A kísértet-témát végre tudományosan feldolgozó tanulmány a British Journal of Psychology tudományos folyóirat legújabb számában jelent meg és - mint a dpa megjegyzi - a legátfogóbb az eddig napvilágot látott hasonló témájú írások közül. Önkéntes alapon százak vállalkoztak arra, hogy bizonyos időt töltsenek Nagy-Britannia legfélelmetesebb helyein. Közülük 462-en szálltak alá például a London közelében fekvő Hampton Court kastélyának "kísértetfolyosójába", amelyben állítólag rendszeresen megjelenik VIII. Henrik 1542-ben kivégzett ötödik feleségének, Catherine Howardnak a szelleme. A kísértet-kísérletben résztvevő minden második személy "szokatlan tapasztalatokról" számolt be. Voltak, akik mintha érezték volna, hogy rajtuk kívül még másvalaki is tartózkodik a helyszínen. Egyesek rosszullétet éreztek. Ugyanakkor más félelmetesnek tartott helyeken semmi rendkívülit nem tapasztaltak, még akkor sem, ha nem tudták előre, hogy merre fordulnak elő kísértetek. "Kísértet abban az értelemben létezik, hogy valóban vannak helyek, ahol egyes embereknek szokatlan élményeik vannak" - vonta le a tudományos következtetést a vizsgálatot vezető Richard Wiseman, a Hertfordshire-i egyetem pszichológusa. Ismeretei szerint azonban semmi esetre sem természetfölötti jelenségeknek tudhatók be az ilyen élmények. A legtöbb élmény inkább "környezeti tényezőkre" vezethető vissza, mint például léghuzat, rossz világítás vagy elektromágneses mezők. Ismereteink nagy mértékben arra utalnak, hogy az állítólagos kísértetjárás nem jelent bizonyítékot szellemek tevékenységére - írja Wiseman. - Sokkal inkább arról van szó, hogy egyes emberek, talán tudtukon kívül, környezetük normális jelenségeire reagálnak ezen a módon - idézte a dpa a pszichológust.